Elit-party
Gondosan ápolt, többholdas kastélykert, kovácsoltvas padok és lámpaoszlopok. Arrébb dísztó túletetett aranyhalakkal, szökőkút. Az összképet gránitból faragott "vízbe lépő nő" teszi teljessé. Kissé úgy fest a szobor, mintha alkotója összeálmodta volna Barbie baba idomait egy nyugalmazott utcanő igazolványképével. Néhol a kúszó tuják takarásából élénkszínű kerti törpék meresztik festett gipsz-szemüket a nagy nyárdélutáni semmibe. A kert közepén barackvirágszín palota. Lila tető rézkakassal, okkersárga ablakok. Csillogó, böhömnagy járgány a kapu előtt. Inas-ruhás férfi fordul ki a kapusfülkéből. A kocsihoz siet: - Jó napot, uram! A partira? Kopasz, nagytestű fazon villantja ki aranyfogait a BMW-ből: - Nem is az álláshirdetésre jöttünk! Höhö! - Láthatnám a meghívóját? Uram! - Na menj a p*csába! Már én is ismerem a te pofádat, annyit járok ide, pedig nem is vagy egy nagy szám! Na nyissad má', mer' orrba verlek! - hanyagul kilök az ablakon egy réznyomott kártyát, s azt mint valami falevelet, felkapja a szél - Na Komácskám! Most aztán szedd a lábad és hozzad azt a meghívót, mer' hiányozni fog a gyűjteményemből! A kapus gondterhelten föltolja homlokán a sapkát, néz a mind messzebb csapongó papírdarab után. A kopasz kidugja bal öklét, rajta vastag aranylánc, pecsétgyűrűk. - De ha retyós lesz, akkor vissza se gyere! A formaruhás férfi kényszeredetten nekiiramodna, de a második lépésnél ordítás szegezi a földnek: - A k*rva anyádat! Nyisd ki előbb ezt a sz*rt, mer' ha én átmegyek rajta, akkor te fizeted a kocsimat is, meg a kaput is! Felhördül a hat henger, kapusunk nyit-zár, majd kalpagját veszítve elrohan a kikötő felé.
Bőven elég hely van a vörös luxus-terepjáró és a Porsche között. Kikászálódik a kopasz: Izom-póló, térdnadrág, bőr papucs. Az anyósülésről tip-top cicababa kerül napvilágra. Tönkreszoláriumozott arcocskája elől elsimítgatja hidrogén-szőke tincseit. Tenyérnyi ruhájából valószínűtlen méretű mellek és gömbölyű fenék buggyan ki. (Persze más-más oldalon!) Pisze orrocskájára illeszti legújabb divat szerinti napszemüvegét, ajkai közé vékony cigarettát illeszt és sipákoló hangon közli: - Tomiííí! Feltörte a lábamat ez a sz*r! Mert nincs egy rendes cipőm se!... Nem láttad a telcsimet? A Tominak nevezett úriember kedvesére villantja ellenállhatatlan mosolyát: - Pofádat befogod! - majd az ajtóban feltűnő szmokingos férfi felé kiabál - Szevasz Olasz! Menő a cuccod, testvérem! Mint egy igazi kaszinótulajdonos! - Nem is vagyok olyan igénytelen, mint te! - nyikorgósan kacagva, egy kreol fickó siet az érkezők elé. Szertartásos puszilkodásba és kézfogásba bonyolódnak, végül a szmokingos odabiccent a szöszkének: - Dögös a ruhád! Kriszti! A kopasz harsányan felröhög: - Ez Brigitta, te barom! Kriszti már nem játszik! - Szakítottatok Tamáska? - Olasz szivarokat varázsol valahonnan. - Ahogy vesszük... Mondjuk!... Sokat okoskodott, erre mondtam, hogy húzzon el. Erre aszondja, kártalanítást követel! - Mennyit akar? - Mittomén!? El is felejtettem megkérdezni. Állítólag tegnap kiengedték a Balesetiről... - Ó, te gané! Megütöttél egy csajt? - Olasz a kopasz elé tartja benzingyújtóját, közben jelentőségteljesen Brigittára kacsint. - Ütötte a franc!... Nekiszaladt a fürdőszobafalnak, utána meg kiugrott a magasföldszinti erkélyről... Höhö!... Jó szivar! - Jaj! Bocsánat! - Olasz kapkodva a nő cigarettájához emeli a lángot - A lányok a hallban traccsolnak. Bekísérhetlek? A nő hálásan mosolyog, nagyot szippant a füstből: - Biztos nélkülem akartok beszélgetni! Amúgy is pisilni kell! - Okos kislány! - Tamáska otrombán végigfogdossa Brigitta melleit, aztán a fenekébe markol - Viselkedj rendesen!
A kapu felől éktelen tülkölés, pillanatok múlva Olasz belső zsebében felcsendül valami többszólamú zenemű. Olasz előveszi mobiltelefonját. - Szevasz Mágus, aranyhaverom! Nehogy azt mondd, hogy nem tudsz eljönni! - Apád f*sza! - harsog valaki a kagylóból - Frankón kitaláltad ide ezt a kapusfülkét, csak éppen nincs senki a környéken se! Távirányítóval nem bírnád kinyitni? - Az bedöglött! - Olasz szégyenletében elpirul kissé - Várjál testvérem! Azonnal indul valaki! - elteszi a mobilt, valahonnan CB-rádió kerül a kezébe - Pali! Hova másztál el?... Hallod? - A kapust keresed? - Tamáska lepöccinti szivarjáról a hamut - Szerintem tök be van tépve! Ott szédelgett még az előbb, de alig bírt beengedni! Minek tartasz ilyen gyíkokat? Vennéd fel inkább a titkárnőm öccsét! Az legalább tisztának látszik! - Nem hiszem, hogy Pali drogos lenne... - Olasz szája megrándul a nagy gondolkodástól - De miért nem szól bele?... Pali! A rohadt életbe! Tamáska kárörvendőn villogtatja aranyfogait, saját kopasz fejét simogatja. - Mágust azért valahogy csak be kéne engedni, nem? Olasz megadóan bólint, frekvenciát vált a rádión: - Szabi! Nem érdekel, mit csinálsz! Hagyd abba és teremj a főkapunál! Ha előkerül Pali, azonnal szólj nekem! Értve? - Oké főnök! Indulok! - reccsen a készülékből. - Látod? - hümmög Tamáska - Szabi bevált! Elvégre én hoztam neked, nem úgy, mint ezt a balféket ott a kapunál... Egyáltalán hol szedted össze? - A munkaközvetítőben. - sóhajt Olasz - Lehet, hogy rosszul lett!? Olyan szorgalmasnak látszott... - Munkaközvetítőből?! - Tamáska fuldoklik a nevetéstől - Miért nem egyenest az aluljáróból veszed fel az embereidet? - Pali jó gyereknek látszik! - Olasz szivarja kialudt, meggyújtja ismét - Mi bajod vele? - Hogy egy s*ggfej! Fogadjunk, hogy nem lett rosszul! Vagy beszívott, vagy részeg! Fogadjunk! - Miben? - Olasz a kapu irányában kutat pillantásával. - Ha azt mondja, hogy nincs semmi baja, akkor vaj van a fején! Stimmel? Akkor felveszed helyette Betty öccsét! Na? Ha baja van, akkor ma éjszakára tiéd a csajom! - De nagyon a lelkeden viseled ezt az öcsköst! - Naná! Betty azt mondta, nagyon hálás lenne, ha segítenék! Tudod milyen príma teste van?! Apukám! Ha rimánkodsz egy kicsit, talán téged is beajánllak nála! Na? - Tamáska biztatóan pislog, mélyen leszívja a füstöt, aztán köhögni kezd. - Ez nem lájt cigi kislányoknak, bunkókám! - Olasz meglátja a bokrok közül felbukkanó metál bordó kisbuszt. - Na? - akadékoskodik a kopasz - Ha ez a gyökér azt mondja, hogy nincs semmi baja, akkor kirúgod? Leparkol a gördülő luxus-monstrum, ezzel meg is telik a közelebbi beálló. Olasz legfrissebb vendégei felé indul, csak úgy hátra vakkantja, hogy részéről áll a fogadás.
Frissen cserzett bőr és valami hindu füstölő illatkeveréke lebben a kocsiból, mikor a nagy oldalajtó kinyílik. - Ez igen! Mágus az Mágus! - biccent Olasz. Pompás, mindennel fölszerelt utasfülke. Kicsi, sápadt ember terpeszkedik a kanapénak is beillő alkalmatosság közepén, kezében pezsgőspohár. Jobbján vörös hajú szépség, balján egy fekete bőrű bombázó. - Mikor javíttatod már meg az utat? Azt hittem, a belem is kirázza! - zsémbel az apró férfi, leteszi a kelyhet, aztán partnernőit maga előtt terelgetve kikászálódik a járműből. Megint az az össze-vissza puszilkodás, meg kézfogdosás következik. - Gyönyörűek a barátnőid! - Olasz ellágyulva mustrálja a lányokat. - Ja! - bólint Mágus megadóan - Mennyi embert hívtál? - Vagy húszan leszünk. - Olasz nagyot nyel - Te? Nem mutatnál be ennek a két tündérnek? - Felőlem!... - Mágus megigazítja a sliccét - Lányok! Ez itt Olasz! A megye legnagyobb kefélő-gépe! Más érdemlegeset nem is tudnék mondani róla... Ő Zsanett - bök a vörös hölgy felé - Ö pedig Lea - mutat az afro szépségre - Ügyes lányok külön-külön is, de így együtt?! Maga a tökély, öregem! Szemérmesen összenéznek a nők, idétlenül vihognak. - Jól van! - Olasz derékon kapja Leát - Gyertek lányok! - szabad karját Zsanett felé nyújtja - Rengeteg finomság van odabent! Mindhárman eltűnnek a házban. Mágus intéz néhány szót a sofőrhöz, aztán Tamáskához baktat. A kisbusz visszaindul a bekötő úton. Leülnek egy padra. Tamáska érdeklődve szemléli a jövevényt: - Mi újság? - Dugul a piac. Hogy rohadna meg! Hiába a hiper új kütyük, ha a nép nem fejlesztgeti tovább a számítógépét, inkább újabbat vesz, egyben. Az autó-hifi szaküzlet is épphogy mendegél... - Akkor miből élsz? - Tamáska végére ért a szivarnak, most tanácstalanul szorongatja a csibukot. - Cd írásból, b*szd meg! Tiszta égő!... Nálad mi van? - Az óriásplakátokat bérlik rendesen, úgyhogy nem panaszkodom. Ezt a társasházat viszont csak bagóér' akarják megvenni... Lehet, hogy lakásonként kéne eladni? Franc tudja... - Ha nem sürgős, akkor mér' ne?! - Ez az, hogy sürgős! Sokkal többe lesz a hajó, mint számítottam. Mondjuk, így már full az egész! Mehet óceánra is. - Óceán! - Mágus a kopasz fickó szemét vizsgálja - Amúgy tudsz te úszni? - Kapd be! Ruganyos léptekkel érkezik Olasz, mögötte pincér egyensúlyoz egy irdatlan méretű tálcával: - Igyatok! Van itt minden! - Miket hoztál te ide? Alapanyagokat? - Mágus a drága palackokra mered - Nem bírtál egy nyomorult mixert hívni? Ekkora gagyi egy partit!!!... Na?! Legalább hideg valamelyik? - Mind hideg, haver! - reagál Olasz a hallottakra - Lesznek koktélok is, de csak később!... Tehetek róla, hogy néhány bugris ideszivárog két órával hamarabb, mer' ingyen van a pia?! A pincér leteszi terhét a kerti asztalra, tölt három pohárba, aztán szoborrá merevedik. Mintha nem is élne. - Ihatunk a gazdaságosabb nyerőgépekre?! - emeli poharát Olasz. - Nem olyan egyszerű ez! A régi, bedobós gép persze nem ügy, de ezek?! Várok egy feltörő-programra. Kell még pár nap!... Néha úgy látszik, mintha én is halandó lennék, de ez csak megtévesztés! - Szerény gyerek a senkiházi! - röhög Tamáska - Akkor mire igyunk? - Megvan! - kiált fel Olasz - Igyunk arra a szoborra! Ott a tónál! A helyszínre ballagnak. Műértő ábrázattal szemlélik a matrózarcú istennőt. Olasz szemébe könnyek szaladnak. El-elcsuklik a hangja: - Ő az édesanyám!... Igyunk arra, hogy meggyógyuljon az édesanyám! A vendégek kommentár nélkül emelik- és ürítik poharaikat. Futva érkezik a kocsifelhajtón Pali, az egyenruhás kapus. Egész teste verejtékben úszik, arcán horzsolások, nadrágja csupa sár. Kezében fehér karton lapocska: - Elnézést, hogy zavarok! A meghívója, uram! - nyújtja Tamáska felé. A kopasz nem veszi el, csak nyomatékosan Olaszra pillant. - Mi bajod Pali? Látod, hogy már belül van! - Olasz leteszi poharát - Elhagytad a helyedet, és a rádiót se használtad! - Elejtettem, amikor kergettem ezt a meghívót. De már megvan! Nincs rajta egy karcolás se! - Kellemetlen helyzetbe hoztál Pali! Ittál, vagy füvet szívtál? - Egyiket se! Semmi bajom, tiszta vagyok! Varga úr meghívóját elvitte a szél és Varga úr azt mondta, nagyon hiányozna a gyűjteményéből. Ezért hagytam el a helyemet. Nagyon sajnálom... - Mit mondtam?! - vág közbe Tamáska - Azt mondta, hogy semmi baja! Te is halottad, igaz Mágus? - Mi van? - kapkodja fejét a kis ember. - Fogadtunk! Így volt Olasz? A szmokingos kelletlenül bólint, és az egyenruháshoz fordul: - Pali! Csalódtam benned! Most menj haza! Holnap Magdika megcsinálja a papírjaidat és ki is fizet. Pali arca márvány-fehérre változik, teste remegni kezd: - Kirúg?!... De én semmi rosszat nem tettem! Szondázzon meg! Menjünk vérvételre! Én tiszta vagyok!!! - Elhagytad a helyedet! - Olasz hangja fakó, nem tűr ellentmondást. - Ne rúgjon ki, kérem! Édesanyám nagyon beteg és rengeteg a gyógyszer, ráadásul jövő héten műtik! Könyörgöm, ne rúgjon ki! Nagyon kell ez a munka! - az egyenruhás térdre veti magát Olasz lábainál, hangosan zokog. - Szedd össze magad! - nyakán düllednek az erek, olyan erővel ordít - Holnap leszámolsz! Kidobassalak, vagy mész magadtól is? Öt perc múlva nem akarlak a kapun belül látni! A pincér újra tölt. Olasz arca megenyhül, felemeli poharát, vendégeihez fordul: - Gyertek! Megmutatom a kápolnát! Baró lesz a nagy freskó, ha egyszer elkészül végre! Egymás mellett lépdelnek fölfelé a dombocskán és vicceket mesélnek. A pincér mögöttük botorkál a tálcával. Olasz zsebében felcsendül egy szimfónia a mobiltelefonból. - Drága anyukám! - a férfi hangja lágyan zeng, akár egy gordonka - Hogy érzed magad?... Jaj, de sokszor gondolok rád!... Persze, Sárika is nagyon vár már!... Kaki volt?... Nagyon jó! Sok szépet akarok mutatni neked itt a kertben! Gyógyulj meg hamar! Holnap bemegyek hozzád! Drága édesanyám! Puszi-puszi! A szerető gyermek, könnyben fürdő arcát a főkapu felé fordítja, amelyet éppen becsuknak egy másik szerető gyermek mögött.
|